A haszonélvezeti jog olyan vagyoni értékű jog, amely egyaránt létrejöhet ingó illetve ingatlan vagyontárgyon vagy akár követelésen is.
Keletkezhet szerződéses úton egy erre a célra irányuló szerződés által, jogszabály következményeként vagy akár bírósági ítélettel is. Fontos, hogy az ingatlanokat terhelő haszonélvezeti jogot az ingatlan nyilvántartásba fel kell vezettetni, egyszerűbben fogalmazva a haszonélvezeti jogot, ingatlan esetében szerepeltetni kell az adott ingatlan tulajdoni lapján. Ha ez mégis elmaradna, a haszonélvezeti jog akkor is érvényesíthető.
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
Ha egyszerűen kellene fogalmazni a haszonélvezeti jogot a banki teherhez hasonlítanám, ugyanis az ingatlan tulajdonosát korlátozza a tulajdonosi jogainak gyakorlásában.
Haszonélvezeti jog és más fontos fogalmak itt, a fogalomtárban.
Ilyen jellegű jog,
-erre irányuló szerződéskötéssel
-jogszabály következményeként
-vagy bírósági úton keletkezhet.
Az első esetben az ingatlan tulajdonosának beleegyezésével, szerződéses keretek között, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott szerződés kerül be a földhivatalba, ahol a jogot felvezetik az ingatlan tulajdoni lapjára. Ez a szerződés történhet egyidőben az ingatlan adásvételi szerződésével, de a tulajdonjog megszerzését követően is bármikor. Fontos, hogy a szerződéses haszonélvezeti jog csakis akkor érvényes, ha bejegyezték a földhivatalban is.
Ilyen joggal rendelkezhet magánszemély és cég is egyaránt.
A haszonélvezeti jog egy úgynevezett vagyoni értékű jog. A haszonélvező használhatja az ingatlant (ingatlan esetében) és szedheti annak hasznait. Például bérbe adhatja bérleti díj fejében.
A második esetben, jogszabályi következmény lehet például, amikor a megözvegyült, automatikusan haszonélvezőjévé válik a közös tulajdonú ingatlannak, ingóságnak. Ilyenkor holtig tartó haszonélvezetről beszélünk.
A harmadik esetben a bíróság rendeli el a haszonélvezeti jogot.
A fent említett, özvegyi jogon szerzett haszonélvezeti jog maximum az özvegy haláláig tart (holtig tartó haszonélvezeti jog) vagy amíg le nem mond róla. A szerződéses úton szerzett haszonélvezet maximum a szerző haláláig tart szintén vagy amíg le nem mond erről a jogáról és ezzel megszünteti azt.
Cégek esetén maximum 50 év amíg haszonélvezőként szerepelhet a cég az ingatlan tulajdoni lapján.
A határozott időre létrejött haszonélvezet az előre meghatározott idő lejártával szűnik meg automatikusan.
A haszonélvezet megszűnik akkor is, ha a haszonélvező szerzi meg az ingatlan tulajdon jogát.
Sokszor lehet hallani, hogy a haszonélvező joga erősebb, mint a tulajdonosé, aminek okát könnyen megérjük, ha lentieket számba vesszük.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonosnak jogában áll az ingatlan birtoklása, használata, hasznainak szedése, amennyiben a haszonélvező ezen jogaival nem él. Elsődlegesen azonban a haszonélvező gyakorolhatja a használati és hasznok szedésének jogát.
Gyakorlatipéldával élve, ha a tulajdonos bérbe kívánja adni az ingatlant, azt csak akkor teheti meg, ha a haszonélvező nem kíván élni ezen jogával.
A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdonjogának változására tekintet nélkül áll fenn. Tehát tulajdonosváltás esetén is megmarad a haszonélvezeti jog, hacsak le nem mondanak róla.
Két eset lehetséges a haszonélvezettel terhelt ingatlan eladása esetén.
Az egyik esetben az ingatlant úgy értékesítjük, hogy a haszonélvezeti jog továbbra is fennáll, tehát a haszonélvező nem mond le jogáról.
A másik esetben az ingat tehermentesítjük a haszonélvezet alól, tehát a haszonélvező lemond a jogáról a továbbiakban.
Az első esetben számítanunk kell arra, hogy jelentős árengedmény fejében tudjuk az ingatlant értékesíteni, hiszen a haszonélvezőnek jogában áll (a tulajdonost megelőzve) az ingatlant használni vagy bérbe adni. Ez jelentős értékcsökkentő hatással bír.
A második esetben abszolút nincs hatással az eladási árra a haszonélvezeti jog, hiszen a haszonélvező lemond jogairól (ellenérték fejében) és az új vevő -ebben a tekintetben- tehertől mentesen veszi meg az ingatlant. Van azonban egy fontos tényező. Ha az ingatlan haszonélvezőjének javára elidegenítési tilalmat is bejegyeztek, az lényeges hatással lehet az ügyletre, hiszen ekkor csak az ő beleegyezésével történhet adásvétel.
Ami pedig nagyon fontos, hogy szerződéses keretek között mondjon le a haszonélvező.
Hamarosan jelentkezem.
